Katherine – aki egy erdélyi faluban gyerekként élte túl a holokausztot, majd Svédországban telepedett le – 1980-ban látogat először vissza családjával a szülőföldjére. Itt nem csak gyer­mek­korának emlékei elevenednek meg, de szembesülnie kell Ceausescu diktatúrájának nyomasztó valóságával, és a férje és húga között kibomló szerelemmel is. Mindezzel pár­hu­za­mo­san gyerekkori pajtásának és sze­rel­mé­nek, a Diktátort erdészként szolgáló Sándornak tragédiába torkolló története is megjelenik.

2003 egyik őszi éjszakáján megváltozott a világ. A Harvard egyetem fiatal diákja, egy számítógép-programozó zseni, Mark Zuckerberg leült számítógépe elé, és egy új ötlettel állt elő. Megszületett az első közösségi oldal. Ami a kollégiumi szobából indult, hamarosan eljutott a világ legtávolabbi szegletéig, átalakította az emberiség közösségi élményét és kommunikációs forradalmat robbantott ki. Hat évvel és 500 millió baráttal később Mark Zuckerberg a világ legfiatalabb milliárdosa.

A soha meg nem álló és folyamatosan telefonálgató producer imádott felesége és lányai mellett a művészfilmek támogatásának szenteli életét, miközben felhalmozott adósságai miatt számláit zárolás fenyegeti, bankja nem hajlandó többé produkcióit hitelezni. Más kiutat nem találva öngyilkos lesz, így feleségére marad a pénzügyek kálváriája és a férj szellemi örökségének életben tartása. (A filmet Tarr Béla producerének, Humbert Balsan élete és váratlan halála ihlette.)

Ronny, a megrögzött agglegény, és Nick, a boldog házasember főiskola óta tűzön-vízen át kitartottak egymás mellett. Most társak egy autótervező cégnél, és egy álomprojecten dolgoznak, ami befuttatná a cégüket. Ronny barátnőjével, Beth-szel és Nick feleségével, Genevával az oldalukon egyszerűen verhetetlenek. Ám Ronny világa a feje tetejére áll, amikor véletlenül meglátja Genevát egy másik férfival, és a fejébe veszi, hogy kideríti, hányadán állnak a dolgok.

Ditte egy híres pék família sarja. Szeretné beutazni a világot, és úgy tűnik, terve valóra is válhat, mikor felajánlanak neki egy álommunkát New Yorkban. Édesapja azonban súlyosan megbetegszik, és úgy tűnik, hogy Ditte kénytelen lemondani az utat, hogy vele maradjon, ezzel azonban kockára teszi eddigi életét, sőt szerelmét is, mert párja is Amerikába vágyik. Ditte választás elé kerül: vagy követi álmait, vagy otthon marad, hogy összetartsa széteső családját.

A visszahúzódó, anyja árnyékában élő Nina megkapja álmai szerepét a Hattyúk tavában. A művészeti vezető tökéletesnek találja a lányt fehér hattyúként, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban, pedig mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hivatott megtestesíteni. Ráadásul a szerepet egy rivális balerina is kinézte magának.

Ulrik tizenkét évi börtönbüntetés után szabadul, néhány nappal korábban, mint várják. Ő egy afféle úriember. Nincsenek különösebb vágyai, és semmire sem tart igényt. Azon sem gondolkodik túl sokat, amit csinál. Ha kap élelmet és fedelet a feje fölé, megteszi, amit cserébe kérnek tőle, legyen ez némi "gyöngédség" - vagy éppen gyilkosság. Mindenki várja, de senki sem fogadja el, senki sem fogadja be, kivéve korábbi munkáltatóját, Jensent, a kisváros kiöregedett gengszterét.

A történet főhőse egy magányos, kiközösített kamasz, akit környezete állandóan csúfol vörös haja miatt. A fiú egy nap összeakad egy különc, öntörvényű és szintén vörös hajú pszichiáterrel, aki felébreszti az öntudatát, és megtanítja, hogyan álljon ki magáért. A társadalom két számkivetettje ezután Írországba indul, hogy vörös hajú testvéreik körében megleljék a hőn áhított szabadságot, ám fordulatos útjuk során számtalan vad és szürreális kalanddal kell szembenézniük.