Mindene megvolt, amire a modern nőnek szüksége lehet: férj, ház, karrier, belátható távlatok - ám Liz Gilbert rájön, hogy egyikre sem vágyik.  Egy csúnya válás után egy váratlan döntéssel elhagyja addigi élete biztonságos kereteit, és hosszú útra indul, hogy teste és lelke is megkapja, amire igazán vágyik. Utazásai során Olaszországban felfedezi az evés őszinte örömét, Indiában megismeri az ima erejét, és végül Balin váratlanul átélheti a belső békét és az igaz szerelemmel járó kiegyensúlyozottságot.

Pap és Színész. Mindszenty József, a püspök – Jávor Pál, a Színész. Közös sors 1944-ben, a sopronkőhidai fegyházban. A találkozásból po­kol­járás lesz. Jávor végigvezeti a Papot éle­té­nek legfontosabb állomásain addig – és a jövőben, haláláig. Hogy a Pap eldönthesse, vállalja-e a gyötrelmes életet. Közben a háttérben az egész magyar XX. század. Ismert történelmi alakok, nem ismert helyzetek. A szenvedélyes út tétje maga az Élet. A film alapjául szolgáló előadás tizenhat évig volt színpadon.

A babonák és az inkvizíció légkörében élő Sierva María örökös szeretetlenségben tölti a napjait: az apja, a mihaszna márki, s felesége gyűlölik a kis­lányt, mivel természete ellentétes az övékével. Egy végzetes napon a lány bokáját megharapja egy veszett kutya, és ez a tragikus esemény felrázza az életüket. A város püspöke meg­pa­ran­csolja, hogy a lányt helyezzék el a Santa Clara-kolostorban, azaz "az élve eltemetés épü­le­té­ben", mivel betegségét az ördög mes­ter­ke­dé­sének tartja.

Ott álltunk egy düledező épület előtt. Ő arra gondolt, hogy ez a ház elég ok arra, hogy a gyámügy ne vegye el tőle a gyerekeket, én pedig arra, hogy ez az épület lesz az utolsó csepp a pohárban, amiért mind a hat gyerek állami gondozásba kerül. Az ötéves Lívia és a kétéves Armandó csüggött rajta, Erzsike rajtuk kívül még kilenc gyereknek adott életet, közülük kettő már "kirepült". A két ragaszkodó kicsi szinte teljesen pucér volt. Az anyjuk is állami gondozásból jött, és lehet, hogy ők is oda tartanak.

A fiatal Zsolnay Vilmost apja kereskedőnek szánja, de a fiú titkos utakon jár. Festegetni próbál, művésznek készül. Vilmos bátyja, a nagyvilági életet élő fiatalember edénygyárat alapít a városban, és a gyár egy nap Vilmosra marad. És a titokzatos, öreg olasz átadja neki a titkot, egy gubbiói váza receptjét, mely alapvetően változtatja meg Zsolnay Vilmos életét. Ettől kezdve a film története egy később világhírre szert tett ember útja önmaga megismeréséig.

Kárász Mátyás jólétben él pártállami funkci­oná­rius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul. A nyolcvanas évek vége felé az akkor alakuló ellenzékiekhez csatlakozik, és amikor egy akcióban lebukik, a III/III-as Fő­cso­port­fő­nök­ség választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynökhálózathoz vagy kiutasítják az országból. A film a rendszerváltás előtti éveket dolgozza fel, a csernobili atomreaktor felrobbanásától az első szabadon választott parlament eskütételéig.

Egy  öt tagú baráti társaság szíve-lelke és központi figurája Patrik és Félix, akik gyerekkori jóbarátok. Félix egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozik, Patrik pedig alkalmi munkákból tengeti mindennapjait. Békés, bár cseppet sem könnyű életük azonban gyökeres fordulatot vesz, amikor Félixet kirúgják az állásából, Patrik pedig egy zsebkendőnyi, dobogókői, értéktelen birtok mel­lé még hatalmas tartozást is örököl nagyapjától. A két főhős és a kis társaságuk összefognak, hogy gyorsan és egyszerűen pénzt kerítsenek.