A MESTERSÉGEK HÁZA HÍREI

Országos Bútorfestő Alkotótábor 2011.

2011. augusztus 17., 14:18 | MMK | K. G.

A hartai festett bútor

2011. július 25-től 29-ig már ötödik alkalommal szerveztük meg a Fejér Megyei Művelődési Központ Mesterségek Házában az Országos Bútorfestő alkotótábort. Évről évre más - a történelmi Magyarországon fellelhető - tájegység örökségét, stílusát ismerhették meg a jelentkezők. Célunk volt az Erdélyben és Magyarországon még élő bútorfestő kultúra mintakincs változatainak bemutatása, mind szélesebb körben való ismertetése.

Az idei táborunk témája az élő népi bútorfestészet egyik igazi gyöngyszeme, a hartai bútorfestészet.

A hartai bútorfestés

Harta a Duna-Tisza Közének nyugati felén helyezkedik el, a Budapest-Baja útvonalon. Földrajzilag a solti síksághoz tartozik. A "Harta" szó a német hart (kemény) melléknévből származik, mert a 18. század elején idejött német telepesek kemény fekete földet találtak itt. Az első betelepülési hullámot továbbiak követték. 1840-től a második világháborúig több, mint 40 asztalos és bútorfestő élt és munkálkodott Hartán. Harta az egyik legjelentősebb bútorfestő központ lett Magyarországon. Az új hazának a befolyása és a magukkal hozott ismeretek egy jellegzetes bútorkultúrához vezettek.

A bútorokat puhafából és keményfából készítették. A legkorábbi festett bútorok az 1800-as évek elején készültek el. Jellemző rájuk, hogy barnára voltak flóderozva. Ez egy technika, amellyel a fa erezetét utánozzák. A bútorok csak egy kis részét díszítették virágmintával, általában a betétek voltak ezek. Ezeket a betéteket kékre színezték és tulipánokból álló virágkelyhekkel borították. Ezek a minták nagyon szépek és egyszerűek voltak.

Az évszázad végén ez megváltozott. A bútorok egyre díszesebbek lettek. A megrendelők mindig több motívumot kértek a bútorokra. A díszítéssel a jómódúak a gazdagságukat akarták hangsúlyozni. A barna alapszín eltűnt, minden kék lett és apró mintákkal borított. A bútorok túldíszítettek lettek és a konstrukciókat alig lehetett felismerni.

A hartai színek és motívumok kedveltek az egész világon. A 19. században készült bútorok nagyon szépek és igényesek, ami kíváló mintaként szolgál a mai festők számára.

(Monda Lászlóné)

Az egyhetes képzés 2011-ben meghívott szakmai vezetője Monda Lászlóné hartai bútorfestő népi iparművész volt. A tábor vezetője Radetzky Jenőné bútorfestő, népi iparművész (Fehérvári Kézművesek Egyesülete tagja) volt.

A 2011-ben a szakmai táboron részt vett 15 fő és 2 fő meghívott szakmai vezető.

A tábor megvalósulását a NKA Népművészeti Szakmai Kollégiuma támogatta.